Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

Pedagógiai Program: 4.10 pontja:

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

Elvei:
- szerves egységet kell alkotnia az iskolai közös tanulási tevékenységgel
- a teljesítményképes tudás kialakítását kell elősegítenie
- az ismeretek tartós bevésését és önálló gyakorlati alkalmazását kell biztosítania
- a tanórai munka kiegészítését, az ott szerzett jártasságok, készségek, képességek további fejlesztését kell szolgálnia
- az egyéni gyakorláshoz minden esetben példát kell adnunk
- ügyelni kell a szóbeli és írásbeli feladatok arányára
- a leglényegesebb jelenségek gyakorlására kell, hogy késztesse a tanulókat (bővítse a szókincset)
- mennyisége és nehézségi foka feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és teljesítőképességének – alkalmanként differenciált lehet
- a sikerélmény ösztönöz, növeli a teljesítőképességet, ezért fontos minden évfolyamon a házi feladatok tudatos tervezése (rendszeresen kapjanak)
- szorgalmi feladatot, gyűjtőmunkát a tanuló önként is kérhet
- tanulás tanítása
- korunk kihívásainak eleget téve online tartalmak

Korlátai:
- A korosztályonként maximált a tanulási idő célja, hogy az optimális terhelhetőségre hívja fel a házi feladatot kijelölő tanító, szaktanár figyelmét, s a gyerekeket a rendelkezésre álló idő hatékony kihasználására szoktassa. Így biztosítva, hogy maradjon idő játékra, pihenésre, a személyiség további gazdagítására.

Házirend 4. pontja:

A tanuló joga, hogy azonos napon csak két témazáró dolgozat megírására kerüljön sor,

(Témazáró a több óra anyagát átfogó dolgozat, az írásbeli felelet, a röpdolgozat nem témazáró!)

A témazáró dolgozatok százalékos értékelése:

%                  érdemjegy

0 – 30                  1

31 – 50                2

51 – 74                3

75 – 90                4

91 – 100              5

Tanuló joga, hogy írásbeli dolgozatainak értékelését két héten belül megismerje,

Pedagógiai Program: 4.9 pontja:

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái.

A pedagógiai munka egyik legfontosabb területe a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az előírt követelmények teljesítését a szaktárgyi sajátosságok figyelembevételével
- szóbeli felelet,
- írásbeli munkák,
- gyakorlati produktumok alapján végezzük.

A tanulók értékelésének célja a tanulói személyiség, az önértékelési képességük fejlesztése. Nevelőtestületi szinten egységes eljárásokat követel. Folyamatosnak, tervszerűnek, reálisnak, igazságosnak, ösztönző hatásúnak kell lennie.
Alapoznia kell a tanulók életkori sajátosságaira. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél több alkalmat kell adni a szóbeli feleletekre, beszámolókra.

Egy-egy témakör lezárásaként témazáró dolgozatban adhatnak számot tudásukról a tanulók.
A dolgozatokat legkésőbb két héten belül értékelni kell, az érdemjegyet a kréta naplóban rögzíteni kell.

Az érdemjegyeket a Kréta naplóban rögzíteni kell. Az osztályozás és értékelés időpontjának megválasztása a pedagógus joga.
A tanulói teljesítményt befolyásoló játékos jelek használata (piros pont, állatfigurák, matricák, nyomdák, stb.) megengedett.

Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai:

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.

A pedagógiai munka egyik legfontosabb területe a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az előírt követelmények teljesítését a szaktárgyi sajátosságok figyelembevételével szóbeli felelet, írásbeli munkák vagy gyakorlati produktumok alapján végezzük.

A szóbeli feleleteket kék, a röpdolgozatokat zöld, a témazáró és év végi mérések eredményeit piros színnel jelöljük a naplóban. Ez utóbbiak értéke súlypontozottabb, a tanulók félévi és év végi jegyeinek lezárásakor súlyozottan kell figyelembe venni.

A tanulók értékelésének célja a tanulói személyiség, az önértékelési képességük fejlesztése. Nevelőtestületi szinten egységes eljárásokat követel. Folyamatosnak, tervszerűnek, reálisnak, igazságosnak, ösztönző hatásúnak kell lennie.

Alapoznia kell a tanulók életkori sajátosságaira. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél több alkalmat kell adni a szóbeli feleletekre, beszámolókra.

Egy-egy témakör lezárásaként témazáró dolgozatban adnak számot tudásukról a tanulók.

A dolgozatokat legkésőbb két héten belül értékelni kell! Az értékelés megalapozottsága érdekében havonta egy (heti 1 órás tantárgy esetében legalább kéthavonta egy) osztályzatának minden tanulónak lennie kell. Az érdemjegyeket mind az osztálynaplóba, mind a szülők tájékoztatását szolgáló ellenőrző (tájékoztató füzet) be kell írni. Az osztályozás és értékelés időpontjának megválasztása a pedagógus joga. A tanulói teljesítményt befolyásoló játékos jelek használata (piros pont, állatfigurák, stb.) megengedett.

Pedagógiai Program: 4. 1. pontja:

A tanulók értékelésével összefüggő követelmények

A szaktárgyi követelményeket a szülőkkel, tanulókkal minden nevelő köteles megismertetni.

Minden közismereti tárgyból a tanév elején diagnosztizáló mérést kell végezni.

A 2-8. évfolyamon a tematikus egységek zárásaként dolgozat írásával győződnek meg a nevelők a tantárgyi követelmények elsajátításának mértékéről. A témazárók írását előre be kell jelenteni. (A naplóba előre célszerű ceruzásan jelölni.) Azonos napon csak egy témazáró íratható.

Az írásbeli mérések időpontjait (4. 6. 8. évfolyam végén) ütemezni kell, osztályonként és tantárgyanként azonos időben kell megtartani. A mérések anyagával kapcsolatosan fegyelmi felelősségre vonás mellett kötelező a titoktartás. A mérés időtartama 45 perc. Azonos napon csak egy mérés végezhető.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény: Felmérések értékelése:

100 - 91% - jeles (5)

90 - 75% - jó (4)

74 - 51% - közepes (3)

50 - 31% - elégséges (2)

30 - 0% - elégtelen (1)

********************************

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvei:

1. - szerves egységet kell alkotnia az iskolai közös tanulási tevékenységgel
2. - a teljesítményképes nyelvtudás kialakítását kell elősegítenie
3. - az ismeretek tartós bevésését és önálló gyakorlati alkalmazását kell biztosítania
4. - a tanórai munka kiegészítését, az ott szerzett jártasságok, készségek, képességek további fejlesztését kell szolgálnia
5. - az egyéni gyakorláshoz minden esetben példát kell adnunk
6. - ügyelni kell a szóbeli és írásbeli feladatok arányára
7. - a leglényegesebb jelenségek gyakorlására kell, hogy késztesse a tanulókat (bővítse a szókincset)
8. - mennyisége és nehézségi foka feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségi szintjének és teljesítőképességének – alkalmanként differenciált is lehet
9. - a sikerélmény ösztönöz, növeli a teljesítőképességet, ezért fontos minden évfolyamon a házi feladatok tudatos, tervszerű tervezése (rendszeresen kapjanak)
10. - szorgalmi feladatot, gyűjtőmunkát a tanuló önként is kérhet

Korlátai:

- A 132/1982. MM utasításhoz kapcsolódó szakmai irányelvekben korosztályonként maximált a tanulási idő. Az a célja, hogy az optimális terhelhetőségre hívja fel a házi feladatot kijelölő tanító, szaktanár figyelmét, s a gyerekeket a rendelkezésre álló idő hatékony kihasználására szoktassa. Így biztosítva, hogy maradjon idő játékra, pihenésre, a személyiség további gazdagítására.
1. - Az 1. osztályban 30, a másodikban 45, a 3-4.-ben 60, az 5-6.-ban 90 a 7-8. osztályban pedig legfeljebb 120 perc fordítható összesen az egyéni felkészülésre.
2. - Ha az említett idő a felkészüléshez nem elég, azt a következő szubjektív, illetve objektív okok magyarázhatják:- A tananyag elsajátításához és a továbbhaladáshoz szükséges mennyiségű írásbeli és szóbeli házi feladatot adhat a nevelő.
   1. - a tanulási idő megszervezése nem elég gazdaságos
   2. - a gyerekek többsége rossz módszerrel tanul
   3. - az optimálisnál több vagy nem kellően differenciált a házi feladat (általában vagy egy-egy tantárgyból)
   4. - a tanítási órán a gyerekek nem értették meg kellőképpen azt az anyagrészt, amelyhez - a házi feladat kapcsolódik.