Feladat- és játékgyűjtemény az általános iskolai gazdasági ismeretek oktatásához

Feladat- és játékgyűjtemény az általános iskolai gazdasági ismeretek oktatásához - Beszámoló

Vállalkozni kell!

Az általános iskolai gazdasági ismeretek oktatásához készült feladat- és játékgyűjtemény bemutatása.

Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi változásai miatt egyértelművé vált, hogy nem maradhat az oktatás tartalma a régi, mindenképpen modernizációra van szükség. A hagyományos, régi közismereti tantárgyak tartalma is változik, azonban a kor - amelyben a mai iskolások felnőnek és amelybe belenőnek - már a piacgazdaság kora, ezért új tartalmak is egyre szélesebb körben jelennek meg.  Megváltozott a munkapiaci helyzet.

Rohanó világunkban egyre fontosabb szerepet töltenek be a vállalkozók. Európa-szerte és hazánkban is egyre több állampolgár „kényszerül” vállalkozást alapítani, vagy magánvállalkozásba kezdeni, hogy elkerülje, kiküszöbölje a munkanélküliséget.

Rendkívül fontos, hogy az oktatás is lépést tartson a gazdasági fejlődéssel és a globalizációval.

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nehezen érthető meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős része; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskola egyik feladata, hogy a ma ifjúságát a holnap felnőtt nemzedékének nevelje. Ezért látnunk kell, hogy mit vár el a következő generációtól majd az élet. Piacképes tudást és minél több vállalkozó szellemet!

Tehát vállalkoznia kell majd az ifjú felnőttnek. Rendelkezniük kell majd azokkal a kompetenciákkal, amelyeket a munkapiacon elvárnak tőlük. Azaz ezen képességek kifejlesztés kell felvállalnia az iskolának:

Nem csak elméleti tananyag elsajátítása a cél, hanem a különböző, jó vállalkozóra jellemző, képességek és kompetenciák fejlesztése is. A vállalkozói szemléletmód és kultúra kialakítása a tanulókban, leendő vállalkozókban az alapfeladatokhoz kell, hogy tartozzanak.

Ugyanakkor saját életük menedzseléséhez is szükség van ugyanezen vállalkozói képességek kialakítására és folyamatos fejlesztésére.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van tehát abban is, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket, egészséges vállalkozói attitűd alakuljon ki bennük. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtaka­rításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

A kompetencia alapú oktatás fő fejlesztendő kulcskompetenciái között is fontos helyet foglal el a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. 

 A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is ­abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

Ahogyan az alapképességek kialakítását is az általános iskolában kezdjük, ugyanúgy a többi képesség kialakítását sem elég a középiskolában elkezdeni! Csak akkor válik készséggé, ha gyermekkorban kezdődik, ha gyermekfejjel elsajátítják. A 13-14 évesek nagyon fogékonyak a gazdasággal kapcsolatos témákra is, hiszen ezek a mindennapi életben való eligazodásukhoz elengedhetetlenek. Ugyanakkor a modern alapműveltségnek szerves része kell hogy legyen a közgazdasági személet, a közgazdasági ismeretek egy bizonyos köre, felértékelődtek az ilyen irányú ismeretek.

Vállalkoznia kell tehát a tanárnak is, hogy egy új szemléletű oktatást valósítson meg, olyat, amely

• a prioritást az önálló ismeretszerzésre,
• az egész életen át tartó, permanens önképzés megtanítására,  valamint
• a kor követelményeihez igazodó, az európai szintű társadalmi normákat és értékrendet elfogadó,
• a globalizálódó világban eligazodni tudó,
• az önmegvalósítás igényével rendelkező fiatalok személyiségjegyeinek megalapozására helyezi.

Ha a vállalkozói szemlélet kialakításakor vállalkozói típusú embert akarunk nevelni, akkor ehhez vállalkozó típusú tanár is kell.

Milyen is a vállalkozó típusú tanár?

Olyan:

• akinek világos elképzelése van a vállalkozásokról,
• aki rugalmas és erőteljesen innovatív szemléletű,
• széles látókörű és nyitott ,
• az oktatás hangsúlyát a gyakorlati alkalmazásra helyezi,
• érdeklődik az üzleti élet iránt,
• ismeri a vállalkozás akadályait – és fel is hívja rá a figyelmet.

Természetesen  kell egy partnerközpontú iskola is az új ismeretek nyújtására, hogy ki tudja elégíteni a szülők, a tanulók, valamint a mikro- és makrokörnyezet igényeit.

Az a  kihívás, hogy önálló arculattal, az iskolahasználók elégedettségére végezzük oktató-nevelő munkánkat, valamint a  mindennapok követelménye inspirált arra, hogy bővítsük az iskola kínálatát olyan tantárggyal, amely egyedi, ugyanakkor praktikus ismereteket nyújt. Így kezdtük el az 1996/97-es tanévtől az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Közgazdasági Tanszékének oktatói által kidolgozott „Gazdálkodási ismeretek” c. tananyag oktatását a 7. és 8. évfolyamon. Majd 1999-től kapcsolódtunk be a Junior Achievement Magyarország  Alapítvány programjába is.

Először különféle (szakkör, fakultáció, technika kiegészítő anyag) formában végeztük a tanítását, majd a következő években a helyi tantervünk alapján dolgoztunk, mely a technika tantárgy keretében minden tanuló számára kötelező tantárgyként határozta meg a gazdaságtan tanulását.

A 7-8. osztályos heti 1 órás tantárgyon kívül szakkörként foglalkoztunk a vállalkozási ismeretek gyakorlati alkalmazásával – azaz különféle vállalkozásokat alakítottak a gyerekek.

Az általános iskolai gazdasági oktatáshoz az említett munkatankönyveken kívül – amely ráirányítja a figyelmet önmaguk és környezetük adottságaira szükségleteikre, tisztázza a csere-pénz-árak-infláció-gazdálkodás fogalmát, foglalkozik a valutákkal, megtakarítási formákkal, a gazdálkodás környezeti hatásaival, vásárlási szokásokkal, vizsgálja a család, a háztartás funkcióit, vagyon és jövedelem kapcsolatát, a családi gazdálkodás lehetőségeit és a döntési mechanizmusokat, vállalkozási alapismereteket nyújt – más, az általános iskolások életkori sajátosságaihoz igazodó  segédanyag nem állt rendelkezésemre. Ugyanakkor ezeknek a közgazdasági fogalmaknak a megértése, elsajátítása csak úgy vihető közel a tanulókhoz, ha játékokat, játékos elemeket alkalmazunk, ezért az évek során magam kutattam fel, illetve találtam ki egyéni és csoportos feladatokat, játékokat, keresztrejtvényeket, társasjátékot, szituációs helyzetgyakorlatokat, játékos üzleti vállalkozási helyzeteket, készítettem betűhálót, gazdasági toto-t, puzzle játékot, kártyákat, valamint készítettem gyakorló- és témazáró feladatlapokat.

A segédlet célja tehát játékos feladatok útján segíteni a bonyolult gazdasági összefüggések megértését, a vállalkozói készségek kialakulását, fejlesztését, az önismeret fejlesztését, a vállalkozói lét követelményeinek és lehetőségeinek tapasztalatok útján történő megismerését. A tanulók számára így élményszerűvé válik a gazdálkodás, mint alapvető emberi tevékenység. A játékok a tanítás-tanulás minden fázisában alkalmazhatók és a feladatok beépíthetők a technika, osztályfőnöki, történelem, földrajz órákba is.

Az órákon használt adaptált, valamint saját fejlesztésként összeállított játékok, feladatlapok, szituációs játékok összegyűjtésére, rendszerezésére most került sor, mely a tanárok órára való felkészülését, valamint a tanulók vállalkozói kompetenciájának fejlesztését, a kezdeményezésre és a kreativitásra való készségek fejlesztését helyezik előtérbe.

Játékok alkalmazása az oktatásban

A játéktevékenység alkalmazása a tanításban olyan módszer, amellyel - a gondolkodás műveleteit (elvonatkoztatás, általánosítás, rendszerezés) segítve - a szellemi tevékenység színvonalát fejleszthetjük.

A tevékeny, felfedezve tanulás mindig hasznosabb és tartósabb ismereteket eredményez, mintha csak közlünk valamit a tanulókkal.

A közgazdasági összefüggések bonyolultak és soktényezősek, nehezen átlátható összefüggések. Az általános iskolás tanulók számára csak játékosanlehet felfoghatóvá és érthetővé tenni.

Játékokat vagy játékos elemeket széles körben alkalmazhatunk e tantárgy oktatásának keretein belül. Segítségükkel a tanulók könnyebben sajátíthatják el a tényeket, ismerhetik fel az összefüggéseket is.

A játék a tanítás-tanulás minden fázisában eredményesen alkalmazható, így:

• a motiváció kialakításánál,
• az új anyagrész feldolgozásánál (a tanulók olyan új ismereteket és gondolkodásmódot sajátítanak el, amelyek a játékos tanulási forma alkalmazásával elmélyíthetők)
• a már megtanult tananyag rögzítésénél és gyakorlásánál  (a játékos tevékenység - a gyakorlás közvetett formájaként alkalmazva - aktiválja és intenzívebbé teszi a gyakorlás folyamatát, ugyanakkor pihentető is)
• az ismétlésnél, az új ismeretek alkalmazásánál és rendszerezésénél (a régen tanultak felelevenítése és gyakorlása változatosabban alakítható)
• az ellenőrzésnél és értékelésnél (oldja a feszültséget, megszüntetheti a vizsgahelyzet szülte gondolkodási gátakat, ezáltal reálisabb eredmény érhető el)

Az órákon, foglalkozásokon  alkalmazott játékok  és szerepük:

Egyéni és/vagy csoportos feladatok:

• Fogalomkártyák – a tananyaghoz kapcsolódó minden fogalom elkészült kártyaként. Ezen fogalom- és definíciókártyák-rendezése, párosítása nagyon sok játékra ad lehetőséget úgy a gyakorláshoz, mint akár a számonkéréshez, ellenőrzéshez is.
• Keresztrejtvények megoldása gazdasági fogalmakkal – gyakorláshoz, rendszerezéshez és az elsajátítás szintjének méréséhez is használható
• betűhálók
• gazdasági TOTO – gazdasági fogalmak feleletválasztós feladatlapja
• ábrák: A közgazdasági tárgyak oktatásában a szemléltetésnek speciális nehézségei vannak:
  • a gazdisági események nem állíthatók elő", még azonos feltételek esetén sem azonosak a folyamatok, eredmények;
  • nem függvényszerűek a kapcsolatok, hanem tendencia-szerűen érvényesülnek,
  • mivel folyamatok, ezért nem lehet statikus formában vizsgálni az eseményeket,
  • az ábrák leegyszerűsítik a valóságot.

Mégis az életkori sajátosságoknak megfelelően a tanulóknak "látniuk" kell az egyes eseményeket, összefüggéseket. Az általános iskolás gyereknek képszerű élménye van, ezért nagyon fontos - a nehézségei ellenére is - az ábrák, rajzok, összefüggéseket mutató táblázatok használata, a szemléltetés. Az új ismeret szerzését közvetlen szemlélettel kell egybekapcsolnunk. Szemlélet nélkül az ismeret csak formális értékű szavakból álI.

Mindenképpen érvényesülnie kell a szemléletesség elvének. Fontos, hogy a megtanulandó minél több külső érzékre gyakoroljon hatást, és így rögződjön meg. Mivel itt nem tudunk a "tárgyról" szemléletes képet nyújtani, így rajzokkal, ábrákkal világíthatjuk meg.

Ezek egyszerű, számukra is könnyen átlátható, a megértést közvetlenül segítő ábrák legyenek. Ugyanakkor a ~puzzle"-játék során ezeket az ábrákat használhatják, összerakhatják, és a látás-hallás mellett manipulálhatnak is az ábrákkal.

Használható motiváló, gondolatelindítóként is, valamint a gyakorló, és az ismétlő órákon is.

• puzzle-játék : különféle szétvagdosott ábrák összerakása (a cselekedve tanítás elvét követve segíti a megértést.)

A használatos ábrák, táblázatok részegységekre történő szétvágásával puzzle­játékot kapunk. Ezekből 2 darabokból, részekből állíthatják saját maguk az egészet. A képekkel, ábrákkal való cselekedtetés során mélyülhet az ismeret, hiszen önmaguk állítják elő az azt.

Az összekeveredett darabok kiválogatásával, összeállításával tudásuk is lemérhető; ugyanakkor játékos, mozgásos, cselekedtető, pihentető feladat is lehet.

Használható: egyéni foglalkoztatásnál

• csoportoknak (akár versenyfeladatként is) - írásvetítőn történő összerakással vagy számítógépes megoldással.
• motiváló, gondolkodtató feladatként - számonkérésnél

Gazdasági társasjátékok:

A gazdálkodási alapismeretek oktatásának célja és lényege az alapfogalmak és alapösszefüggések, a gazdasági folyamatok logikájának a megértetése a gyerekekkel, hogy ezáltal felkeltsük az érdeklődésüket a gazdasági folyamatok mélyebb megismerése iránt. Erre kiválóan alkalmasak a gazdasági társasjátékok.

• számítógépes szimulációs játékok (JAM MESE programja)
• activity-játék (a kártyán szereplő tárgy, személy, vagy fogalom kitalálására, úgy, hogy a feladványt beszéd nélkül, mutogatással, vagy rajzolással, illetve körülírásssal (a szó kimondása nélkül) kell bemutatni) A feladványok a következők pl.: vevő, adórendőr, pénztárca, pénzváltás, szabad javak, kormány, zsebtolvaj, bankautomata, reklám, eladó, infláció, szükséglet, szűkösség, befektetés, stb.)
• kiválogatások - szükségletek, ill. jövedelem vagy költségvetési korlát szerint (borítékban megkapott, üzletek által kiadott prospektusokból kivágott áruk alapján)

„ajándék csomag” tervgazdaság - piacgazdaság megértéséhez csomag.

Szituációs helyzetgyakorlatok:

 A piacgazdaság viszonyai között gyakorlatilag minden ember valamilyen módon a gazdaság szereplőjévé válik, így szinte nap mint nap gazdasági döntések egész sorát kell meghoznia.  A gazdasági élet különböző szituációiban való eligazodás, az okos gazdasági  döntés megtanulása valós szituációk és döntések modellezése nélkül nem lehet.  Ez a cél csak úgy valósulhat meg, ha lehetőséget adunk a tanulóknak  arra, hogy a valós gazdasági folyamatokban felmerülő problémákat, döntési helyzeteket és dilemmákat át éljék olyan játékos feladatokon, szituációkon keresztül, melyek a valóságot modellezik.

Néhány példa a gyűjteményből

„Ajándék csomag”

Minden tanuló kap egy csomagot, amelyben különböző tárgyak találhatók (kindertojás figurái, tollak, kabalák, tükör, mozijegy, radír, gyűrű, stb.)

A csomag felén külön jelzés legyen!

A tanulóknak 5 fokú skálán értékelniük kell, hogy mennyire elégedettek a kapott „ajándékkal”. Ezt felírják, illetve táblázatban rögzítjük az egész csoportra vonatkozóan.

Elégedettségi fok növelésének lehetősége: csere (itt a jelzéses és jelzés nélküli csomagok tulajdonosai két piacot képviselnek).

A cserék lebonyolítása után újból elégedettségi értékelés, az érték feljegyzése.

A piac kiterjesztése: mindenki egyazon piacon cserélhet.

Újbóli elégedettségi értékelés, az értékek feljegyzése.

A csere következményeinek, tanulságainak levonása (számok alapján is), egyénileg és az egész csoportra vonatkoztatva is. (Segíti a tervgazdaság - piacgazdaság – piac működésének megértését)

Szituációs játékok

1. szituáció: Piac témakör

A szituációs játék az óra keretein belül történik, 10-15 percet vesz igénybe. Az óra hátralévő perceiben a látottak elemzésére kerülne sor.

A játékhoz szükségünk lesz 3 eladóra, valamint 4-5 vevőre is.

Az eladók ugyanazt a terméket árulják, és céljuk, hogy a vevők tőlük vegyék meg az árut.

A vásárlók előre elkészített játékpénzzel vagy valamilyen csereeszközzel fizetnek, melynek vásárlóerejét előre meghatároztuk.

Előkészületek

Szükségünk lesz valamilyen termékre, például almára (amit előzetesen az osztálypénzből vásároltunk), vagy az általuk készített terméket is eladhatják. Ehhez segítséget kérhetünk más tanároktól is, például a rajz szakos kollégától, hogy a játékot megelőzően valamilyen apróbb dolgokat készíthessenek a rajzórán. Lehetséges termékek például: papírmasé gyümölcs, levélpapír, virág...

Az eladókat a játékot megelőző héten már kiválasztjuk és megkérjük, hogy készüljenek fel rá. A gyerekek különböző típusú eladókat személyesítenek meg. A szerepeket egymás közt beszéljék meg. Először is találjon ki a termékhez valamilyen reklámot, vagy olyan stratégiát, amely az eladásban segítségére lehet. Előre határozza meg termékének árát, és azt szükség esetén módosítsa.

Az óra előtti szünetben az osztályterem átalakítására szükség lesz. Ki kell alakítani 3 standot padokból, amelyen az eladók saját elképzeléseik szerint helyezik el termékeiket. A standok a terem elejében helyezkednek el, hogy a szituációs játékból kimaradók jól megfigyelhessék az ott lejátszódó folyamatot.

Gyerekeknek adott instrukciók:

Képzeljétek el, hogy egy piacon vagytok. 3 különböző típusú eladó ugyanazt a terméket kínálja megvételre a vásárlóknak. Az eladóknak igazodniuk kell a vásárlók igényeihez, megfelelő reklámmal kell standjukhoz csalogatniuk őket. A vásárlók igyekezzenek a legalacsonyabb áron hozzájutni a termékhez, alkudozni lehet (sőt kötelező). A többiek figyeljék meg a vásárlók és az eladók reakcióit a következő szempontok szerint:

• az eladó milyen rugalmasan tud igazodni a piacon felmerült változásokhoz
• melyik reklám segítette leginkább a termék eladását
• melyik típusú eladó tudta jobban eladni a termékét

1. szituáció: Családi döntéshozatal témakörhöz

4 fős csoportok: apa, anyag és két gyerek.

Családi tanácskozás történik a megtakarított pénz felhasználásáról.

A szerepeket és a szerepekhez kapcsolódó igényt borítékból húzzák a gyerekek.

Feladat, hogy a meghatározott szerepben győzze meg a család többi tagját, hogy az ő elképzelése valósuljon meg.

1. Te vagy az apa, a megtakarításból autót szeretnél
2. Te vagy az anya, családi nyaralást szeretnél Ausztriában
3. Te vagy az érettségi előtt álló gyerek, angol nyelvtanfolyamot és nyelvvizsgát akarsz
4. Te vagy a kisebb gyerek, új kerékpárt szeretnél

III. szituáció: A szükségletek, valamint a piac témakörhöz

1. Minden tanuló borítékban különböző dolgok képeit kapja meg (áruházi prospektusokból, hirdető újságokból kivágva, mozijegyek, uszoda-belépők, vasúti jegy, stb.). Ezek valóságos termékeket és szolgáltatásokat szimbolizálnak.
   1. A kapott borítékból mindenki kiválaszt 3 dolgot, és megindokolja a választását.
   2. Cél: a szükségletek rangsorolása, sokszínűségének és egyediségének érzékeltetése (preferencia-rendszer)
2. Előző feladat, de 3-4 fős csoportokban végzik a tanulók. Meg kell egyezniük a kiválasztott 3 képben.
3. Előző feladat elkölthető pénzösszeg meghatározásával (költségvetési korlát)
4. Minden tanuló kap egy csomagot, amelyben különböző tárgyak találhatók (kinder tojás figurái, toll, kabalák, tükör, mozijegy, radír, gyűrű, stb.)
   1. A csomagok felén külön jelzés legyen!
   2. A tanulóknak 5 fokú skálán értékelniük kell, hogy mennyire elégedettek a kapott „ajándékkal”. Ezt felírják, illetve táblázaton rögzítjük az egész osztályra vonatkozóan.
   3. Elégedettségi fok növelésének lehetősége: csere (itt a jelzéses és jelzés nélküli csomagok tulajdonosai két piacot képviselnek)
   4. A cserék lebonyolítása után újból elégedettségi értékelés, az érték feljegyzése.
   5. A piac kiterjesztése, mindenki egy azon piacon cserélhet.
   6. Újbóli elégedettségi értékelés, az értékek feljegyzése
   7. A csere következményeinek, tanulságainak levonása (számok alapján is), egyénileg és az egész csoportra vonatkoztatva.
5. Mindenki írja fel egy cédulára kékkel, hogy mi a feleslege, azaz, amit el akar cserélni, és egy másik cédulára pirossal, hogy mire van szüksége, azaz mire akarja a feleslegét elcserélni.
   1. Mindenki tegye ki az asztalra maga elé a céduláját, vessék egybe a keresletet és a kínálatot. Akik tudnak cseréljenek!
   2. Ha nem tudnak cserélni, keressenek egy olyan terméket, amelyet mindenki elfogadna a saját termékéért.

1. szituáció: Túlélés egy lakatlan szigeten

Képzeljétek el a következő szituációt:

Vitorlás  túrán vagytok a barátaitokkal a tengeren. Június van, a táj csodálatos, az idő kellemes. Eddig  gond nélkül haladtatok előre, ma azonban nagyon beborult, erős szél fúj és hatalmas hullámok csapkodják a vitorlást, az idő is hűvösebbre fordult. Az előre megbeszélt úti tervnek megfelelően haladtok azonban és remélitek,  ha esni is fog az eső, biztosan nem lesz hosszantartó.  Útközben el is ered az eső, és megállás nélkül esik. A felhők egyre sötétebbek, egyre jobban zuhog, az erős szél úgy csapkodja vitorlákat, hogy majdnem szétszakadnak. Érzitek, hogy most már igazán bajban vagytok. Váratlanul hatalmas hullám csap át a vitorláson, ami felborul, és a  hajó legénysége  a vízben találja magát. Mindenki kétségbeesetten úszik a legközelebbi part felé. Kifáradva, a hideg víztől és izgalomtól  remegve, de végül is mindenki kikapaszkodik a partra.

A probléma: egy kicsiny lakatlan szigetre kerültetek, és fogalmatok sincs arról, mennyi ideig kell ott maradni. Később a hullámok kivetik a partra a vitorlás maradványait, amelyből egy pár tárgyat ki tudtok menteni.

Környezet:

• Homokos, sziklás part
• a sziget belsejében hegyvidéki környezet
• sűrű fenyőerdők
• forró nyár, gyakori záporok,
• reggel és este köd
• változékony időjárás
• őzek, nyulak, sirályok, sasok, halak és kagylók is vannak.
• A legközelebbi település több, mint 200 km-re van
• Forrást is találtok

Megmentett felszerelés:

• 1 iránytű  (rádió nincs)
• 2 esőkabát
• 1 doboz gyufa
• 3 kés
• 3 mentőmellény
• 2 evező
• 1 kis fejsze
• nedves ruhák (mi rajtatok van)

A feladat: túlélni a katasztrófát.

Az óra menete:

1. Osszuk csoportokra az osztályt (kb. öt ember jusson egy csoportba).
2. Minden csoport kapja meg a környezeti jellemzők és a megmentett felszerelések listáját, valamint a feladatlapot.
3. Minden csoportnak 15 perc áll rendelkezésére, hogy felmérje a helyzetet és kidolgozza a túlélési stratégiáját.
4. Ha letelt az idő, minden csoportból olvassa fel valaki a tervet.
   1. A táblán rögzítsük a különböző tervek alapvető pontjait.
5. Beszéljük meg a következő kérdéseket:
   1. Mit fogtok termelni?
   2. Hogyan ?
   3. Ki fogja termelni?
   4. Milyen erőforrásokat használtok?
   5. Milyen eszközöket?
   6. Hogyan osztjátok el a megtermelt javakat? (Mindenki kap? Azok kapják, akik megtermelték?)
   7. Ki dönti el az elosztás módját?
   8. Kell-e vezető? Ki legyen az?
   9. Mi történik azzal, aki nem csinál semmit? ( lusta vagy beteg)    
6. Hasonlítsuk össze az egyes csoportok különböző túléléssel kapcsolatos döntéseit.
   1. Mi alapján hoztátok meg döntéseiteket?
   2. Mit vettetek figyelembe a végleges döntés meghozatalánál?  
7. Összegezzünk, állapítsuk meg:

     A Mit? , Hogyan? és Kinek? kérdésre minden társadalom kidolgozza a maga válaszát, figyelembe véve a lehetőségeket, erőforrásokat, megvizsgálva az alternatívákat, számításba véve az egyes választások költségeit és előnyeit.

TÚLÉLÉS

Feladatlap a Lakatlan sziget c. szituációs játékhoz

1.) Gyűjtsétek össze, hogy milyen szükségleteiteket kell kielégíteni ahhoz, hogy túléljétek a hajótörést!

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

2.) Gyűjtsétek össze, hogy milyen javakra és szerszámokra van szükségetek ahhoz, hogy előállítsátok azt, ami az alapvető szükségleteitek kielégítéséhez kell?

………………………………………………………………………………………………

3). Milyen szolgáltatásokra van szükség?

………………………………………………………………………………………………..

4.)  Vegyétek számba, hogy mi áll a rendelkezésetekre? (a hajóról kimenekített tárgyak, a sziget kincsei, valamint az emberi erőforrások)

…………………………………………………………………………………………………

5). Döntsétek el, hogy mit/miket fogtok termelni!

…………………………………………………………………………………………………

6.) Hogyan fogjátok megtermelni, hogyan szervezitek meg a szolgáltatásokat? (önellátás, közös termelés, kell-e vezető, hogyan választjátok, kik dolgozzanak, döntéseket hogyan hoztok, stb.)

………………………………………………………………………………………………….

7.) Hogyan (milyen szempontok szerint) fogjátok elosztani a megtermelt javakat és szolgáltatásokat?

………………………………………………………………………………………………….

További szituációk lehetnek:

• Falugyűlés (externális hatások)
• tőzsde-játék
• álláskeresés – felvételi beszélgetés
• családi költségvetés vitája
• fogyasztói reklamáció
• költségvetési játék

Ilyen feladatokhoz nagyon jól hasznosítható Meggyesi Gabriella könyve és az ehhez kapcsolódó játékokat is tartalmazó oktatócsomag.

Vetélkedők szervezése

A játékos gyakorlás és az ismeretek alkalmazásának lehetősége mellett segíti a pozitív önértékelés, a versenyszellem, a csapatért munkálkodás készségének kialakulását.

Kisvállalkozások tervezése

• Elképzelt helyzet szerint, de valóságos helyszínrajz, térképen megjelölt hely alapján Milyen vállalkozásba kezdenél az  iskola mellett  megjelölt helyen?
• Játékos feladatlapok üzleti vállalkozások beindításának személyi és tárgyi feltételeihez
• Tényleges vállalkozás megszervezésével.  (Karácsonyi, húsvéti vásár a saját maguk által készített dísztárgyakból,  tanszervásár, bolhapiac megszervezése.) A valóságos gazdasági élet teljes modellezése történik meg, kialakítja a vállalkozói szemléletmódot, segítséget nyújt a pályaorientációhoz, ugyanakkor ráirányítja a figyelmet az együttműködés fontosságára.

Gazdasági játékok:

Vállalkozás  I.

Minden csapatnak a mellékelt vázlat alapján termékeket kell gyártania. Ezek a termékek a következők papírlapból készített csákó, repülő és hajó, amelyek különböző értékűek. A piac képviselői ( a felvásárlók ) csak a megfelelő minőségű, azaz megfelelően pontosan hajtogatott termékeket veszik át, minőségi kifogás esetén az átvételi ár csökken.

Minden csapat maga dönti el, hogy milyen termékeket gyárt.

A gyártáshoz szükséges eszközöket a csapatok pénzért vásárolhatják meg. A megfelelő mennyiségű pénzhez a gyártás kezdete előtt, az elméleti feladatok megoldásával lehet jutni. Mivel a csapatok nem egyformán szerepelnek, eltérőek lehetnek később a rendelkezésükre álló eszközök mennyisége is, ezért a játék közben nincs megtiltva a csapatok közötti kereskedés. Az eszközöket, anyagokat lehet egymástól vásárolni.

A ,játék közben a valós élethez hasonlóan változhatnak az árak, változhatnak a keresett termékek jellemzői is ezért fontos arra is figyelni, hogy a csapatok ne halmozzák fel a készterméket, hanem adják le a felvásárlónak. A leadott termékekért a csapatok pénzt kapnak, amelyet ismételten visszaforgathatnak, vásárolhatnak érte alapanyagot.

A vetélkedőt az a vállalkozás (csapat) nyeri, amelyik a legnyereségesebben tudott termelni.

A játék pénzegysége: bugi

A játék közbeni változtatásnál:

Átvételi árak:

Vállalkozás II.

Minden csapatnak a mellékelt vázlat alapján termékeket kell gyártania. Ezek a termékek papírból kivágott síkidomok – kör, négyzet, téglalap, háromszög – amelyeknek értékei különbözőek. A piac képviselői ( a felvásárlók ) csak a megfelelő minőségű, azaz megfelelő méretű termékeket veszik át, tehát pontosan kell mérni, rajzolni és ollóval kivágni, minőségi kifogás esetén az átvételi ár csökken.

Minden csapat maga dönti el, hogy milyen termékeket gyárt.

A gyártáshoz szükséges eszközöket a csapatok pénzért vásárolhatják meg. A megfelelő mennyiségű pénzhez a gyártás kezdete előtt, az elméleti feladatok megoldásával lehet jutni. Mivel a csapatok nem egyformán szerepelnek, eltérőek lehetnek később a rendelkezésükre álló eszközök mennyisége is, ezért a játék közben nincs megtiltva a csapatok közötti kereskedés. Az eszközöket, anyagokat lehet egymástól vásárolni, bérelni.

A ,játék közben a valós élethez hasonlóan változhatnak az árak, változhatnak a keresett termékek jellemzői és változhat az egyes termékek iránti felvásárlói kereslet  is ezért fontos arra is figyelni, hogy a csapatok ne halmozzák fel a készterméket, hanem adják le a felvásárlónak. A leadott termékekért a csapatok pénzt kapnak, amelyet ismételten visszaforgathatnak, vásárolhatnak érte alapanyagot, illetve bármilyen eszközt.

A vetélkedőt az a vállalkozás (csapat) nyeri, amelyik a legnyereségesebben tudott termelni.

Vállalkozás III.

Vállalkozás tervezése (költség, név, reklám)

Képzeld el, hogy egyéni vállalkozó vagy és mütyürkék gyártásával keresed a kenyered. A mütyürkék előállításának egy hónapra eső költségeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Egy hónapban 800 mütyürkét vagy képes előállítani.

Feladat:

• Határozd meg azt az árat, ami mellett árbevételeid éppen fedezik a felmerült költségeidet! (azaz: a mütyürkék eladásából származó havi bevétel megegyezik a havi összes költséggel)
• Találj a mütyürkének egy konkrét formát, vagyis határozd meg, hogy mit is készítel!
• Adj nevet a vállalkozásodnak!
• Reklámozd termékedet!
• Tervezz emblémát!
• Találj ki szlogent!                                             

Vállalkozás IV.

A tanulók az iskola környékének vázlatos térképét kapják kézhez 4-5 fős csoportokban. A térképen minden fontosabb középület, szolgáltató és kereskedelmi egység fel van tüntetve. Az iskola közelében megjelölt helyen kell egy elképzelt vállalkozást indítani.

Meg kell indokolni a választást.

A térképhez kapcsolódik egy feladatlap is.

Keresztrejtvények:

1. Emberi szükséglet kielégítését célzó tevékenység, melynek során új anyagi javak nem jönnek létre.
2. Valamely ország törvényes fizetőeszköze más országban.
3. A legkisebb társadalmi-gazdasági egység. Célja: a családhoz tartozók szükségleteinek kielégítése.
4. Az állam által az üzleti vállalkozások és magánszemélyek jövedelmei után begyűjtött pénzösszeg.
5. Olyan hasznos termék vagy szolgáltatás, amelyet nem saját szükségletre, hanem eleve eladási célból hoznak létre.
6. A termelési tényezőket összerendező, saját vagyonát kockáztató, profitra törekvő személy.
7. Az emberek kielégítésre váró igényei.
8. Bármely - vállalat vagy magánszemély tulajdonában lévő - értéktárgy.
9. A külföldi pénz nem készpénz formája (számlapénz-forma).
10. Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz értékcsökkenésének folyamata.
11. Az az árumennyiség, amit a vevők az éppen érvényes áron megvásárolni képesek és hajlandók.
12. A rendelkezésre álló lehetőségek (erőforrások) ésszerű felhasználására irányuló törekvés.

Betűhálók:

Az alábbi betűháló 20 db – az üzlettel, gazdasággal kapcsolatos – szót rejt. Cél: a lehető legtöbb szó felkutatása!